A Muszlim Testvériség története

2019.06.14

A Muszlim Testvériség Egyiptomban alakult 1928-ban, a kezdeti céljai a valláshoz és a társadalomhoz való visszatérés volt, de a Testvérek erős nyugatellenes felhangokat ütöttek meg. Felléptek a szekularizáció ellen, és a Koránt fogadták el minden törvény eredőjének.

A korabeli Egyiptomra jellemző volt a szociális problémák kezeletlensége, a társadalmi kilátástalanság és a nyugati gazdasági befolyás. Mindezekre kínált megoldás a Testvériség, ami szimpátiát keltett a lakosság körében, népszerűségük hamar emelkedni kezdett. Belpolitikai cél volt, hogy Egyiptomot kivonják a britek befolyása alól, ennek érdekében az 1930-as években a náci Németországgal is kapcsolatokat építettek ki, kiadták arabul a Mein Kampfot is (Dzsihádom).

A második világháború alatt a Testvériség radikalizálódni kezdett, és az erőszak eszközéhez nyúlt, hogy felvegyék a harcot a britek ellen. Elkezdődtek a terrorista merényletek, végül 1948-ben az egyiptomi kormány betiltotta a Muszlim Testvériséget, aminek tagjai illegalitásba vonultak.

1952-ben a hadsereggel együttműködve megdöntötték Egyiptomban a monarchiát, de aztán a Nasszer vezette Egyiptom (is) ellenük fordult, a szervezetet ismét betiltották, tagjaikat bebörtönözték. Közben a Testvériségen belül harc bontakozott ki két nézőpont között, hogy a Testvériség folytassa terrorista merényleteit, vagy lépjen a békésebb útra. A vezetés elkötelezett lett volna az erőszak beszüntetésében, de az olyan radikálisok, mint Szajjid Kutb, akik nagy hatással voltak a tömegekre a változás ellen voltak, és még radikálisabb hangnemet ütöttek meg.

Végül csak az 1970-es évekre kerekedett felül a békeszárny, és az egyiptomi kormánnyal mérséklődött a viszony, az illegalitásból nem tudtak kilépni. Az 1980-as években kezdődő Mubarak-korszaban sem változott a szervezet helyzete, de az egyre kilátástalanabb állapotokba került alsóbb társadalmi csoportok között egyre nőtt a népszerűsége, de a fiatalok körében is támogatókra lelt.

Az 1990-es években a Muszlim Testvériségben szakadás történt, a konzervatív keményvonalas szárny és a fiatal generáció között. Előbbiek ragaszkodtak elveikhez, és a régi célokhoz, míg a fiatalok kompromisszumképesebbek, sőt a vallási kérdésekben liberálisabb felfogásúak voltak. Végül a fiatal liberális párt kiszakadt a Testvériségből. A szakadás viszont önvizsgálatra késztette a keményvonalasokat, és a mérsékeltek kerültek vezető pozíciókba. 2000-től már a demokrácia és a demokratikus értékek mellett álltak ki.

A 2011-es Arab Tavasz idején kitört egyiptomi forradalom kezdeti szakaszában a Testvériség visszafogottabb volt, kétséges volt a forradalom kimenetele, de mikor Mubarak megbukott megalapították politikai pártjukat (Szabadság és Igazságosság Pártja), a következő évben koalícióval, de a Testvériség választást nyert, és kormányt alakíthatott. Néhány hónappal később az elnökválasztást is megnyerték, Egyiptom elnöke Mohamed Murszi lett. A Muszlim Testvériség uralma Egyiptomban nem tartott sokáig. 2013-ban Murszi a demokratikus berendezkedést korlátozó intézkedésekbe fogott, mire tömegtüntetések törtek ki az országba, amelyek eszkalálódtak, végül a hadsereg lépett közbe, és elmozdították a kormányt és az elnököt a hatalomból, a Testvériség pedig ismét illegálissá vált.

További érdekes részletekről az alábbi linkre kattintva olvashatsz: A Muszlim Testvériség története (Egyiptom).

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem