A spanyol örökösödési háború története

2019.06.24

Ha azt hiszük, hogy G.R.R. Martin Trónok harca című kolosszális regényciklusa és az alapján készült nagy sikerű sorozat merő fantázia, akkor nagyot tévedünk. Történelmünk telis-tele van hasonló történetekkel, mint például a spanyol örökösödési háború, ami a sárkányokon és élőhalottakon kívül majdnem mindent felvonultat, amit Martin leírt műveiben. Itt is volt őrült király, a kiskorú király, akinek uralmát befolyásos nagyapja irányítgatja, de hallunk a királyok csatájáról is, és a királynék és királynők ármánya és udvari machinációi sem maradhatnak el. De lássuk, mi is történt Spanyolországban és Európában a XVIII. század hajnalán?

A XVII. század végére a Spanyol Királyság pénzügyileg teljesen összeomlott (erről részletesebben olvashatsz Genova történetében), de mint hatalmi tényező még mindig meghatározó állam volt, hiszen birodalma kiterjedt az Újvilágra, Németalföldre, Itáliára és a Fülöp-szigetekre (ugye ismerjük a mondást, hogy "birodalmában sosem nyugodott le a Nap"? :)) A század végén viszont Európa udvarai különös figyelmet szenteltek Spanyolországnak, és annak uralkodójának, II. Károlynak.

A Habsburgok a XVI. századtól uralkodtak Spanyolország felett, a század közepén viszont megosztották Birodalmukat, a család két ágra szakadt, a spanyol és az osztrák ágra. A spanyol Habsburgok feje az előbb említett II. Károly volt, akit csak az őrült királyként emlegettek, szerencsétlen súlyosan testi és lelki fogyatékos volt, eredménye a Habsburgok családon belüli házasságainak... Károlynak esélye sem volt örököst nemzeni, már azt is csodának tartották, hogy ilyen sokáig életben maradt, s azt kell írnunk, hogy sokan a halálát várták... Miért? Hogy rátehessék kezüket a hatalmas spanyol világbirodalomra. Európa két legbefolyásosabb családja kívánta megkaparintani a roppant örökséget természetesen az osztrák Habsburgok, és a francia Bourbonok. Mint család, a Habsburgok egyértelmű örökösöknek tűnhettek, azonban Károly halála előtt végrendelkezett, és abban nővére unokáját, Anjou Fülöpöt jelölte meg utódjául, aki nem másnak, mint XIV. Lajos francia királynak volt az unokája.

Károly végrendelete öldöklésbe és pusztításba taszította Európát, ahol tizennégy éves véres háború következett. Ugyanis a Habsburgok nem kívántak lemondani jogosnak tartott örökségükről, de ugyanúgy XIV. Lajos sem adott fel egy ilyen lehetőséget, amivel Franciaország és Spanyolország egyesítésével legyőzhetetlenné vált volna. Ezt Európa többi hatalma is jól látta, de megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy az osztrák Habsburgokat vagy a francia Bourbonokat jobb-e felruházni ezzel a mérhetetlen többlethatalommal, és területi növekedéssel? A háború elkerülhetetlenné vált.

Anglia, mint Franciaország ősellensége nyilvánvalóan aggódva szemlélte a kontinens eseményeit, és hamar a Habsburgok oldalára állt. Ezzel szemben Savoya a Bourbonokat támogatta, míg a fellázadt Katalónia Habsburg Károlyt ismerte el uralkodójának. A háború szikrája 1701-ben, Észak-Itáliában pattant ki, de az angolok Hollandiában partra szállva Északról fenyegették Franciaországot. A franciák nem voltak jó helyzetben, de Bajorország váratlan hadüzenete a Habsburgoknak fordított a kockán. 1703-ra a franciák már majdnem Bécset is elfoglalták, de ez végül nem sikerült. Ez után megint fordult a hadiszerencse és a franciák visszavonulásba kezdtek. Közben viszont kitört a Rákóczi-féle szabadságharc Magyarországon a Habsburgok hátában, XIV. Lajos terve volt, hogy Bécset a magyarokkal és bajorokkal közösen foglalják el, de az osztrákok riasztották szövetségeseiket, akik megfékezték a franciák rohamait.

Két évre rá Franciaország az invázióval nézett szembe, helyzete kilátástalanná vált, szinte egész Európa összefogott ellene. A Bourbonok anyaországát váratlan megmentő húzta ki a csávából, Svédország! A svédek északról özönlötték el a Német-római Birodalmat, mire a Habsburgoknak fel kellett hagyniuk az inváziós terveikkel, és a svédek ellen kellett vonulniuk.

XIV. Lajos Spanyolországba sietett unokájához, hogy rendezzék soraikat, és felkészüljenek az újabb hadműveletekre. Itt viszont a portugálok váratlan támadása, majd a Katalóniából kitörő Habsburg Károly arra késztette a Bourbonokat, hogy elhagyják Madridot, ami az ellenség kezére került. Nem sokáig, a Bourbonok visszafoglalták. 

Közben a svédek távoztak Németországból és Oroszország ellen vonultak, a Habsburgok újra Franciaország invázióját tervezték, de hadseregüket a határnál szétverték a franciák. Az angolok kihátráltak a Habsburgok mögül, mivel az időközben német-római császárrá előlépett Károly, amennyiben a spanyol koronát is megszerzi, éppolyan fenyegető hatalomra tenne szert, mint a Bourbonok. 1713-ban az osztrákokon kívül minden háborús fél békét kötött Franciaországgal, végül az egyedül maradt Habsburgok is így tettek 1714-ben.

A rastatti békében Fülöpöt elismerték spanyol királynak, de le kellett mondania franciaországi trónigényéről, így elejét vették, hogy a két királyság egyesülhessen a jövőben. Ez pedig már a következő évben bekövetkezhetett volna, mert XIV. Lajos 1715-ben elhunyt, de a béke értelmében a trónon ötéves unokaöccse követte, XV. Lajos. Spanyolországban a mai napig Fülöp leszármazottai uralkodnak.

A háborúról, csatákról, udvari intrikákról az alábbi linkre kattintva olvashatsz bővebben: A spanyol örökösödési háború.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem