Magyarország fővárosai

2019.07.17

Amikor belevágtam Magyarország fővárosainak a történetének megírásába, bevallom egyszerűbb témának sejtettem, mint az valójában lett. Hiszen ezer éve nem tekintettek egy-egy városra úgy, mint manapság, hogy az az ország első városa, nem volt egyértelműen kimondva ez. Így én is tanultam valamit, mert azt, hittem, hogy országunk első fővárosa kétséget kizáróan Esztergom volt, pedig ez nem teljesen fedi a valóságot. Esztergom valóban jelentős városunk volt az Árpád-korban, de nem csak ez a település volt meghatározó, hanem ugyanúgy Székesfehérvár és Óbuda is, míg az Anjou-korban az utóbbi kettő mellé még Visegrád is csatlakozott, és Mátyás idejében mi a helyzet Béccsel, ahová a hódító király átette székhelyét? Sok-sok kérdés merült fel, minél mélyebbre ástam Magyarország jelentősebb városainak történetében, egyre több és több kérdőjelbe ütköztem.

Végül, több átdolgozás után, bizonyára még mindig nem teljességében, de elkészült a nagy történet, amit átolvasva realizálódott bennem, hogy nem csak Magyarország fővárosainak a történetét ismerhetem meg, hanem kis túlzással ugyan, de magának az országnak a történetét is.

Álljon hát itt akkor Magyarország történelmi fővárosainak listája, évszámokkal, amelyek sok esetben, főleg a régebbi időket tekintve, csak megközelítőek lehetnek:

900 körül - 1250 körül. A Medium Regni időszaka, amikor nem volt egyetlen központja a magyar államnak, hanem az államigazgatási funkciókat egy tájegység, a középső terület látta el, ami régészeti és történeti kutatások alapján az ország három legjelentősebb városa: Esztergom, Székesfehérvár és Óbuda háromszögébe esett.

1250-es évek - 1541. A tatárjárás után Esztergom világi szerepe megszűnt, és Buda egyre nagyobb jelentőségre tett szert, míg Székesfehérvár továbbra sem veszített központi szerepéből. Ezt az időszakot kis túlzással úgy jellemezhetnénk, hogy két központú volt a Magyar Királyság, habár az Anjou királyaink egy ideig előnyben részesítettek olyan városokat is, mint Temesvár és Visegrád.

1541 - 1848. A török hódítás végül elérte Székesfehérvárt és Budát is, és 150 évre uralma alatt tartotta a két korábbi fővárosunkat. Így a királyi Magyarország székhelye Pozsony lett, és a török kiűzés után is az ország fővárosa maradt.

1848 - 1873. Pozsonyból az 1848-as forradalmi események hatására költözött az Országgyűlés Pest-Budára, ami ezzel fővárossá vált.

1849. január - május. Egy rövid időre Debrecen látta el a fővárosi feladatokat, miután az osztrák csapatok elfoglalták Pest-Budát.

1873 - napjainkig. 1873-ban a Buda és Pest egyesülését kimondó törvény létrehozta Budapestet, amely a mai napig országunk fővárosa.

1944 - 1945. Ismét egy rövid történelmi pillanatig Debrecen lett Magyarország fővárosa, a második világháború végén, amikor az ország nyugati részét a németek és a nyilasok uralták, a szovjetek által elfoglalt keleti országrész Debrecenben ideiglenes kormányt hozott létre, és Budapest elfoglalásáig, és odaköltözéséig Debrecenben látta el az ország igazgatásának feladatait.

Történelmi fővárosaink históriájáról további érdekes részleteket tudhatsz meg az alábbi linkre kattintva: Magyarország fővárosai.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem