Székelyföld története III. rész

2019.06.11

Székelyföld történetének befejező részében a romániai kommunizmus összeomlásától a közelmúltbeli székelyzászló ügyig tekintjük át az eseményeket.

Az 1989-es romániai forradalom Székelyföldet is elérte, ahol az emberek az utcára vonulva követelték a rendszerváltást. Ellentétben a román lakossággal a székelyek és magyarok a régi etnikai követeléseket is előtérbe helyezték, hisz remélték, hogy az új rendszer megértőbb lesz a nemzetiségi igényekkel, mint a kommunisták. Legfőbb követelésük a kisebbségi jogok kiterjesztése és az oktatás anyanyelvi szinten való tanulása voltak. A forradalom zűrzavarában megalakult az első romániai magyar párt, az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), amely a mai napig a romániai magyarság meghatározó politikai szervezete.

A magyar követelések újbóli felbukkanása, és szervezett jellegei is bizalmatlanságot és félelmet keltettek a román lakosságban, akik erre diszkriminatív, sőt nem egyszer agresszív módon reagáltak (fekete március, Marosvásárhely). A helyzet lassan konszolidálódott, és 1990 májusában megtartották az első demokratikus választásokat, amelyen mellesleg az RMDSZ a második helyen végzett!

Közben Magyarországon is végbement a rendszerváltás, ami lehetővé tette, hogy az évtizedekig elnyomott nemzetpolitika újra feléledjen, de a hazai lakosság is erősen szimpatizált és együtt érzett a határon túliak problémáival. Kezdetben az Antall-kormány aktív külpolitikát folytatott a romániai magyarság ügyében, ami nem biztos, hogy segítette az ottaniak érdekeit, mert Bukarest csak még jobban megrettent ettől a fellépéstől, és azért sem kívánt a nemzetiségi jogok ügyében engedni. A feszültség 1995-ben oldódott fel némileg, amikor a két ország megkötötte az alapszerződést egymással.

Ezt követően a magyarság helyzete Romániában konszolidálódott, az RMDSZ a legerősebb párttal kötött koalíciójának köszönhetően kormánypárttá válhatott, és 2000 után a kisebbségi nyelvek használatáról törvények rendelkeztek. 2007-ben Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar-román határ egy árnyalatnyit elhalványult.

A 2000-es évek kezdetén azonban felütötte a fejét egy új jelenség, a székely autonómia gondolata, aminek támogatása céljából 2003-ban létrehozták a Székely Nemzeti Tanácsot. 2004-ben elfogadták a székelyek nemzeti zászlaját, 2006-ban kiadták követeléseiket, amelyek a román kormány által azonnali elutasításban részesültek. Nem sokkal később nem hivatalos népszavazást tartottak Székelyföldön az autonómiáról, amit a szavazók 99 százaléka megszavazott, persze ennek jogi következménye nem lehetett.

A székelyzászló ügy 2013-ban "robbant ki", amikor a Székelyföldön több épületre is kihelyezték a jelképet, amit a román vezetés tiltott jelképnek titulált, és ezzel elindította a lavinát. A Székely Szabadság Napján világszerte tüntetések zajlottak a székelyek mellett, Újra fellángolt a székely autonómia gondolata, de Románia továbbra is ellenállt. A zászló- és autonómiaügy lecsendesedett, de továbbra is megoldatlan problémákként lebegnek a román-magyar és román-székely kapcsolatok felett.

További érdekes részletekért kattints az alábbi linkre: Székelyföld története III. rész: A kommunizmus összeomlásától a székelyzászló ügyig.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem